Amint arról korábbi tudósításainkban beszámoltunk, május 29-én és 30-án lelkigyakorlatot tartottunk Atyhában. A közösségépítésnek ezen a szintjén a kezdeményezésből elsősorban lelkiekre futotta. Első alkalommal mintegy tizenöten, másodszor körülbelül harmincan voltak jelen. FRISSÍTVE!A faluközösségben nem mindenki hallotta meg a hívó szót. Az eseményről röviden a KultúrHonon már írtunk. Hogy mégse sikkadjon el az üzenet, s a távoli és közelebbi városokba szakadt falustársak is hozzájussanak az elmondottakhoz, videofelvételt készítettünk. Ha nem is teljes egészében, de fő részleteiben itt megtekinthető a szentmise, meghallgatható az első prédikáció:
Emberi példákat, működő, élő közösségeket kerestünk, amelyek már túljutottak a szocialista iparosítás, a rendszerváltozás és a posztindusztriális korszak okozta válságokon, és sikerült kiemelkedniük a tetszhalotti állapotból.
Közismert tény, hogy Székelyföld-szerte fellendült az utóbbi években a helyi értékek iránti kereslet. A Civitas Alapítvány, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány, az Élő Szövet Alapítvány, a Góbé- és a Székely-termékstruktúra létrejöttével, a Hargita és a Kovászna megyei tanács anyagi és erkölcsi segítségével komoly lendületet kapott a helyi terméket a helyi embernek mozgalom, a helyi gyártók és mesterek számára létesített piacokon és vásárokon felértékelődtek az autentikus termékek, hellyel-közzel népi mesterségeket és szokásokat is sikerült feltámasztani vagy utolsó pillanatban megmenteni. Itt-ott példa van arra is, hogy miként lehet konzerválni a hagyományos székely falu építészetét.
Atyhában azonban minden van, miközben semmi is alig. A semmi a helyi civil kurázsira, a kezdeményezésre értendő. Kerestük a kapcsolatot az ottani emberekkel, az ott dolgozókkal, a pedagógusokkal, a választott tisztségviselőkkel, akiket sorsuk oda rendelt, azért állított a helyükre, hogy építsék közösségüket.
A lelkigyakorlat első napján azzal vigasztalódtunk, hogy minden kezdet nehéz. Többen vagyunk tizenkettőnél – mondotta Sebestyén Péter plébános, akit vendégül láttunk, s aki szívesen vállalta ezt a rövid lelkigyakorlatot -, Jézus is tucatnyi tanítvánnyal kezdte kétezer évvel ezelőtt, az anyaszentegyház létrejött és fennmaradt… Szombatra kiiktattuk a tehéncsordát, mint zavaró tényezőt, azaz délután négy órára tettük a szentmisét. A kezdeményezés megfoganni látszott.
Ekkor már többen voltunk.
Mindkét alkalommal vetített-képes előadást tartottunk, amelyen bemutattuk azt a csodát, amely a magyarországi kistelepülésen, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóskán zajlott le az utóbbi évtizedben. Az igencsak hátrányos helyzetű kisközség megújulása valóban csodálatos. Ott minden egy helyen működik, ami a Székelyföldön szétszórtan imitt-amott.
Valamilyen módon másolni kellene a példát, elgondolkodni azon, hogy ebben az országban miként lehetne hasznosítani az ottani tapasztalatokat. Más ország, más törvények, de biztosak lehetünk abban, hogy az Európai Unió keretei itt is, ott is lehetőséget biztosítanak, csak éppen élni kell tudni vélük.
A példamutató faluról Komlóska honlapján lehet érdekes részleteket olvasni. Helyben lakó atyhaiak, elszármazottak, de a Székelyföld más településein élők is megszívlelhetik ezeket az eredményeket. Komlóska utolsóból lett első. Lakói hosszú évek óta vallják, s hiszik ma is, hogy erkölcsi megújulás nélkül nincsen jövő. Megtisztultak, megújultak, dolgoztak, dolgoznak, s főleg: mernek álmodni, és a közös céloktól ma sem rettennek vissza. Az ígéretes jövőt Komlóskán már ma élik. Holnaptól talán Atyhában is.
Megdöbbenve értesültünk, hogy Ft. Gergely Géza plébános urat időközben agyvérzés érte. Imádkozzunk mielőbbi felépüléséért!
FRISSÍTVE: Úgy néz ki, hogy a főtisztelendő úr, Géza pap bácsi túl van a közvetlen életveszélyen, a székelyudvarhelyi kórházban kezelik. Kérjük a Jóisten segítségét, hogy még sokáig lehessen körünkben!
Élő Székelyföld Munkacsoport
eloszekelyfold.wordpress.com 